Jogszabályi változások a távhőszolgáltatás területén


2006. február 27.

A távhőszolgáltatást, mint helyi közszolgáltatást törvényi szinten először az 1998. évi XVIII. törvény szabályozta. Ez a törvény a végrehajtásáról szóló Korm. rendelettel és az illetékes helyi önkormányzatok rendeleteivel határozta meg a távhőszolgáltatás vonatkozásában a közüzemi jogviszony részletes szabályait. A törvény a helyi önkormányzatok képviselőtestületeire bízta az átalánydíjas szolgáltatás megszüntetése időpontjának rendeleti megállapítását, de végső határidőként a törvény a hatályba lépését követő ötödik évet határozta meg. Az átalánydíjas szolgáltatás megszűnése és a távhő mérésének és mérés szerinti elszámolásának megvalósítása szükségessé tette a távhőszolgáltatásról szóló törvény módosítását.

A távhőszolgáltatás területén nincs egységes előírásokat tartalmazó európai uniós irányelv, azonban az energiaszektor egyéb területein szükséges jogharmonizációs jogszabályváltozások és a vonatkozó más, fontos törvényi változások (pl. Ptk., Társasházakról szóló törvény, 2003. évi CXXXIII. tv., az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. tv.) indokolttá tették a távhőtörvény módosítását, illetve új törvény megalkotását.

A Magyar Országgyűlés 2005. április 11. napján elfogadta a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvényt (a továbbiakban: Tszt.), amely 2005. július 1. napján hatályba lépett.

Az új Tszt. rendelkezései szerint a távhőszolgáltatás – hiteles mérőeszközök alkalmazásával – mérés szerinti elszámolással történik. Megváltoztak továbbá a közüzemi jogviszony alanyai. A távhőszolgáltató a távhővel ellátott épület tulajdonosával, illetőleg tulajdonosaival áll szerződéses jogviszonyban.

A Ptk. 387. – 388. §-ainak módosulása miatt a fogyasztó megnevezés helyett a Tszt. „felhasználó” megnevezést használ. Így a szolgáltatóval közüzemi szerződéses jogviszonyban az épület tulajdonosa(i), mint felhasználó áll. A távhődíj fizetési kötelezettség a felhasználót terheli.

Lehetőség van arra is, hogy a díjfizetés lakásonként külön-külön vagy – megállapodás szerint – együttesen történjék. Külön-külön történő díjfizetés esetén a díjfizető az épületrész (lakás) tulajdonosa, de külön megállapodás szerint a díjat fizetheti a lakás bérlője, használója is. Ebben az esetben azonban az épületrész (lakás) tulajdonosának helytállási kötelezettsége van.

A felhasználók érdekvédelmére vonatkozó szabályok is változtak. További lényeges változást jelent, hogy a felhasználói panaszok kivizsgálása a jegyző hatásköréből a fogyasztóvédelmi felügyelőségek, illetőleg a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség hatáskörébe került.

A Tszt. 60. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány megalkotta a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról a 157/2005. (VIII. 15.) Kormányrendeletet (a továbbiakban: Vhr.). Ezen rendelet 2005. szeptember 29. napján hatályba lépett. A Vhr. 3. számú melléklete tartalmazza a Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzatot, amely meghatározza a távhőszolgáltató és a felhasználó/díjfizető közötti közüzemi jogviszony általános szabályait.

Az új Tszt. és végrehajtási rendeletének hatálybalépése szükségessé tette a távhőszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet átdolgozását is. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 49/2005. (12.20.) számú rendelete a Tszt.-vel és annak végrehajtási rendeletével összhangban, meghatározza a távhőszolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony részletes szabályait, a hőmennyiségmérés helyét, az új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától kérhető csatlakozási díj mértékét, a távhőszolgáltatás szüneteltetésének és a felhasználó korlátozásának feltételeit, a korlátozás szabályait, mértékét és sorrendjét, továbbá az áralkalmazási és díjfizetési feltételeket.

Az ismertetett jogszabályi változtatások miatt a PÉTÁV Kft. Üzletszabályzata is átdolgozásra kerül. Előreláthatóan az átdolgozott Üzletszabályzat 2006. áprilisában lép hatályba.