Alternatív energiaforrások a távhőszolgáltatásban

A PÉTÁV Kft. munkatársai a Pécsi Tudományegyetemmel karöltve – elméleti szinten – közös programba kezdtek, mely során azt vizsgálják, hogy az alternatív energiaforrásokat hogyan lehet bevonni a távhőszolgáltatás rendszerébe, hogyan lehet megteremteni az új hőforrások összhangját a már meglévő eszközökkel rendszerekkel és hogyan lehet mindezeket a piacbővítés, illetve az üzletfejlesztés szolgálatába állítani .

Az elmúlt húsz évben olyan technológiák váltak a gyakorlat számára elérhetővé, amelyek lehetővé teszik az energiatermelés új módozatainak alkalmazását az energiaszolgáltatásban. Ezzel kapcsolatban a város önkormányzatának közgyűlési döntése alapján a Kommunális Bizottság Energetikai albizottsága állásfoglalást adott ki egy tanulmányterv elkészítéséről, amellyel a PÉTÁV Kft.-t és a Pécsi Tudományegyetemet bízta meg. A közös tanulmány célja, hogy megvizsgálja annak lehetőségét, hogy alternatív megújuló energiák miképpen hasznosíthatók a távhőszolgáltatásban, elsősorban a panel épületek energiaellátásában, fő szempontként kezelve az energiahatékonyság és energiatakarékosság feltételrendszerének biztosítását. Az alternatív energiák közül a megújuló energiaforrások azok, amelyek kielégítik a környezetvédelem és klímavédelem szempontrendszerét, szóba jöhetnek kiegészítő energiaforrásként Pécs városa, és a városi távhőellátás számára.

Az elkészült tanulmányban számításba vett, távhőellátással kombinálható, egyedi megújuló erőforrások között napkollektorok, hőszivattyúk, geotermikus energia valamint biomassza felhasználásának és alkalmazhatóságának vizsgálata is megtalálható. A napenergia hasznosításának fő területei közül az aktív, napkollektoros vízmelegítő rendszerek alkalmazhatók a legnagyobb hatékonysággal. A használati melegvíz ellátás nyári hőigényének 90-100%-ára méretezett napkollektor mennyiség az éves használati melegvíz előállítás energiaigényének 50-60%-át képes fedezni. A hőszivattyú a talaj, a talajban található vizek vagy a levegő hőtartalmát használja fel, olyan módon, hogy villamos energia felhasználásával az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt von el és azt magasabb hőmérsékletszintre emelve teszi használhatóvá fűtési célokra A körfolyamat megfordítható, így a hőszivattyú hűtési feladatokat is képes ellátni. Az alkalmazásban nagyon fontos kérdés a gazdaságosság, a napkollektoros és hőszivattyús rendszerek eddig azért nem terjedtek el , mert használatuk nem volt gazdaságos. A geotermikus energia hasznosítása nagyban függ a geotermális kutak elhelyezkedésétől. Termálvízzel kertészetek hőigényének kielégítését, köz- és lakóépületek fűtését, és használati melegvíz-előállítását lehet megoldani, de a termálvíz hasznosítás hőszivattyúzással is kombinálható. A biomassza alatt energetikailag hasznosítható növényeket, terméseket, melléktermékeket, növényi és állati hulladékokat értjük, melyek különböző módokon felhasználhatók hőenergia előállítására. A különböző biomassza tüzelőanyagra alapozott hőtermelő létesítmény által előállított hő csatlakoztatható a már meglevő távhőellátó rendszerekhez, ilyen hőtermelő egység például a pécsi erőmű biomassza blokkja, de lehet önállóan is kisebb távhőrendszerek kiszolgálója.

Mivel a fosszilis energia ára változékony, és hosszabb távon egyértelműen növekszik, a távfűtés fosszilis energiától való függetlenedése a felhasználók számára is pozitív változást jelenthet. A hőtermelésben a megújuló energiaforrások alkalmazása kedvező hatással lehet a hőenergiatermelés költségeire és a hőárakra.